2010. január 5., kedd

36.Fejezet - Where The Wild Things Are...

13 órakkor landoltunk Ferihegyen.Összeszedjük a bőröndöket,aztán indulunk is a ”családi teapartyra”.
Szerencsére Rob lefoglalt egy szobát,belegondolni is borzalmas,hogy a veszekedés után még otthon is aludjunk.
Na nem mintha otthonnak tartanám azt.
Miután elköltöztem anyaék akkor vették azt a lakást,mivel Zsolt gyerekeit magukhoz kellett venni.

Az anyjuk egy hárpia,a legidősebb Eszter,ő 6évesen megszabadult tőle,az elején még normális,jó anya volt,aztán ismét teherbe esett és gyakorlatilag megőrült.A kislányt folyton dolgoztatta,iskola előttt,hajnalban kellett kelni,hogy kielégítse anyja értelmetlen kívánságai és vele csináltatta meg az összes házimunkát,egészen addig amíg Eszternek elege nem lett és az anyai nagymamájához nem költözött,amiröl Zsolti nem tudott,hiába ment oda és könyörgött a lányáért soha nem kapta vissza.
Aztán jött Simon,az anyja szinte az első perctől utálta,levegőnek tekintette,talán ez az oka,hogy olyan nehéz eset…nem rossza,csak hisztis.Ő 8 éves volt,amikor bekönyörögte magát a másik nagyihoz.
Fanni a harmadik,ő a kis kedvenc,hihetetlen fantáziája van és a legrosszabb,hogy óriási szíve,amit a kedves anyuka örömmel ki is használt.Ő vette át a házimunkát és gyakorlatilag az öccse nevelését is.
Lázár a legkisebb,ő amolyan igazi lázadó,egy vérbeli rosszfiú.Senkire nem hallgatott,senki nem tudta kordában tartani,kivéve Fanni…

A család azon rész abszolút abnormális,és ezt szószerint kell érteni.Nemcsak az anyjuknak,de a vezető óvónőként dolgozó nagymamának is papírja van,méghozzá sárga…egyenesen egy pszichiátriáról,ahová elég gyakran visszavárják…

Nem a testvéreim,de a szívemhez nőttek,mégha ezt sosem mondtam ki,anno sok időt töltöttek velünk ezért elég jól kiismertem őket és talán mondhatom azt is hogy a családtagjaimmá váltak.
Ezért is volt kellemesen melengető és fájdalmasan szívszorongató a családomat látni,egyenesen magam előtt.Az egész családomat.A díszes társaság az ajtóban állt,Fanni egyfolytában vigyorgott,miközben egy agyon díszitett táblát szorongatott,amin rózsaszín betúkkel ez volt ráírva ”Szani&Rob”,persze az elmaradhatatlan csillogó szívek is megtalálták helyüket.
Mindenki kedvesen mosolygott,a mindenkin alatt a gyerekeket,Zsoltit,nagy meglepetésemre nagymamámat,nagybátyámat és a royal flusht,ami mindent vitt,anyukámat.
Ő is kedvesen mosolygott,sőt mintha még a szeme is könnyes lett volna.Az első gondolatom az volt,hogy most direkt ilyen kedvesek,nehogy gyorsan visszarepüljünk…aztán amikor otthon vagyunk,majd hirtelen a torkunknak esnek.
Ettöl a gondolattól,ha lehet még idegesebb lettem,a torkom kiszáradt,a gyomrom liftezett,a kezem remegett ezt persze Rob is észrevette,ujjainkat szorosabban összefűzte,ez egy kicsit megnyugtatott,hogy ott van mellettem.Abban,hogy a veszekedés után is ott lesz,már nem voltam teljesen biztos…

Már csak azt vettem észre,hogy Fanni eldobja a táblát és sikongatva felénk rohan,aztán a szorosan ölelő karjait éreztem derekam körül.
- Szandiii!!!
- Szia Fancsikám! – mondtam és szorosan magamhoz öleltem.
- Annyira hiányoztál – dörmögte,majd lassan elersztett – Szia! – mondta és megilletődve Robra mosolygott.

Rob félénken viszonozta azt,elég vicces látványt nyújtott,ahogy zavarában próbálta minnél kisebbre összehúzni magát,mindezt egy kislány miatt,bár amilyen őrült rajongói vannak,nem is csodálkozom.
- Nagyon aranyos – mondta Fanni,teljesen elpirulva.
- Tényleg?Nem is vettem észre – vigyorogtam fogadott hugicámra.
- Olyan vagy! – nevetett velem.
Rob eközben kíváncsian végigmérte közeledő családomat.
- Rob,Ő itt Fanni,Fanni,P itt Rob – mutattam be őket egymásnak,amire ismét egy félénk mosoly és egy kézfogás volt a válasz.
Mire befejezték a procedúrát már mindenki körülöttünk állt.
- Mindenki Ő Rob,Rob mindenki- a családom biztató mosolyt küldött nem csak felém,de Rob felé is,amitöl mintha megnyugodott volna.
Aztán mind megindultak felém és össze-vissza puszilgattak,amint nálam végeztek mentek Robhoz és Őt is körülrajongták,amit hősiesen állt.
Utoljára maradt anyukám,pár pillanatig farkasszemet néztünk,aztán csak azt vettem észre,hogy a nyakamba vetette magát.
- Szia szivecském,annyira hiányozott a kis lökött fejed – mondta puszilgatások között.
- Te is nekem.

A legmeglepőbb dolog,amit életemben láttam az orrom előtt történt,attól az embertöl akitöl sosem vártam volna ilyen tettet.
Anyukám Robhoz lépett, és két puszi után összeölelkeztek,mint akik jónéhány éves,szoros barátságon vannak túl.
Én csak ott álltam,tök bambán,próbáltam megemészteni a látottakat.
A reakcióm láttán mindenki önfeledt nevetésbe kezdett,köztük Rob is.
Pár perc múlva már indultunk is kifelé a kocsikhoz, Rob ismét birtokba vette kezemet,míg nagyim a derekamat ölelte.
- Nagyon szép kis fiúcska – vigyorgott rám.
Ennek hallatára megint vihogni kezdtünk,míg szegény Rob nem értett semmit.
- Mi az? – kérdezte
- Nem elég,hogy Fanninak,de a nagyimnak is bejössz…azt hiszem leckéket kellesz vennem nindzsa nagyitól. – duruzsoltam a fülébe.
Persze Ő ismét fülig pirult.
Hazafelé egy perc csend sem volt,mindenki magyarázott,én meg nem győztem fordítgatni,míg Zsolti és a nagybátyám activityzésbe kezdtek Robbal.

Amikor hazaértünk gyorsan ledobtuk a csomagjainkat,és egy szusszanásnyi időt sem kapva tereltek minket az ebédlőasztalhoz.
Rob szorosan követett mindenhová,az asztalnál is közelebb húzódott hozzám.Kicsit még Ő is tartott a családomtól,eddig bele sem gondoltam,de ezekben a pillanatokban bemutattam a családomnak,jobban mondva ő mutatta be saját magát,saját akaratából.
Ez azért elég komoly lépés…

Judit(Alex anyukája):
Zsolti:
Fanni:
Eszter:
Simon:
Lázár:
Alex nagybátyja:
Alex nagyija:
Az ebédlő:

4 megjegyzés:

  1. Szia!
    Hát ez nem is volt olyan rémes vagyis nem is volt rémes, pedig azt hittem. Bár lehet, hogy ezután lesz az. Jaj nem a részre gondoltam, hanem a találkozásra, csak lemaradt :) Mindig tetszik amit írsz. Most is tetszet, kiváncsian várom a folytatást. Pusz

    VálaszTörlés
  2. Nagyoono jooo lett Szaniiii xDxDxD :D:D
    Mar nagyoon vartaam,edes Alex csaladjaa xD
    Varom a foyltiit!!!puszi

    VálaszTörlés
  3. Szia!!!

    Nagyon joo lett:D Örülök hogy jól fogadták Rob-ékat:D
    Várom a kövi részt:D
    puszii

    VálaszTörlés
  4. SZia!
    Kellemes meglepetés a család reakciója:) És van egy közös szereplőnk:D Nálam Dorinát játsza az, aki nálad Esztert (Katie Melua) . ez tök vicces, de csak mégjobban tetszett a rész :) Várom a kövitt
    pussz

    VálaszTörlés