10.Fejezet - Keeps Gettin' Better

Várom a kommenteket!

Ki a franc lehet ez?
- Igen?
- Szia,csak kiváncsi voltam hogy visszajött-e a nagyi és hogy esetleg lenne-e kedved velem vacsorázni...
Ezt a hangot bárhol és bármikor felismerném.
- Hát a nagyi visszajött,de nem vacsorázgatok idegenekkel...ráadásul mostanában találkozgatok egy pasival és nem hinném hogy díjazná...
- Milyen a pasi? – kérdezte mosollyal a hangjában.
- Hát Ron,el kell hogy mondjam...elég bamba szegénykém...és azt hiszem analfabéta is...
- Ez övön aluli volt...de azért még elviszlek vacsorázni
- Oh tényleg?Megtiszteltetés lenne...
- Akkor érted megyek 7-re
- Oké.Akkor szia.
- Szia
Vigyorogva fordultam vissza a lányokhoz,de nem láttam mást mint két vigyorgó,csillogó szemű kis 5 éves kislányt.
- Ő volt az,ugye?? – Whitney szeme csak úgy csillogott az izgalomtól.
- Igen... – mondtam én is vigyorogva
- Tényleg nem érdekelheted... gúnyolódott Lauren.
- Szóval akkor vacsorázni mentek??
- Igen,értem jön 7-re.
Whitney ránézett az órájára majd teljes pánik lett úrrá rajta.
- Úristen!Már 1 óra is elmúlt...gyorsan válasszuk ki miben mész – mondta és mint egy eszelős beviharzott a szobámba.
Laurennel csak ültünk ott egymást nézve,próbálva feldolgozni az előbb látottakat.
Whitney zavart meg minket,amikor megfogta a kezünket és berántott minket a szobámba.
Kemény 2órás harcom volt a lányokkal mire találtunk egy olyan ruhát ami mindenkinek tetszik.
A ruhám egy rövid,v-kivágású,narancssárga-fekete ruha lett.
A lányok leléptek és megígértették velem hogy a randi után dobok nekik egy sms-t.
Már nem nagyon tudtam magammal mit kezdeni ezért elkezdtem lassan készülődni.
Berobbantam a fürdőbe.Lezuhanyoztam,fogat mostam,felöltöztem,kihúztam a szemem,felkentem egy kis szájfényt aztán szétterültem a kanapén.
Az idő borzalmas lassúsággal telt.
Már csak egy óra volt ”Ron” érkezéséig amikor csöngettek.
Rohantam kinyitni az ajtót...ere nem számítottam...
Rob állt előttem...öltönyben...ez a gyengém.
- Nem csak analfabéta vagy,de még az órát sem tudod? – incselkedtem.
- Haha te kis vicces – csoda hogy értettem ezt a mondatot,fixírozott aztán bambán vigyorogni kezdett.
- Bocs hogy ilyen hamar jöttem,de úgy látom mehetünk – mondta és ismét végignézett rajtam.
- Persze mehetünk.Most elárulod hogy hova megyünk?
- Hozzám – úgy mondta mintha csak a boltba mennénk.
Elég ijedt arcot vághattam mert nagyon jól szórakozott amikor leértünk a lépcsőn.
Ismét ott volt az a szépséges kocsi.Kinyitotta előttem az ajtót és beültem.
Néháyn krimibe illő összeesküvés elmélet után próbáltam pozitívan gondolkodni és nem kombnálni.
Meglepődve konstatálam hogy csupán 5 percre lakik tőlem.Egy gyönyörű fehér ház előtt álltunk meg.
Kinyitotta az ajtót majd a kapuhoz sétáltunk.

A Ruha:
http://media.dorothyperkins.com/wcsstore/DorothyPerkins/images/catalog/05137674_normal.jpg
A Kocsi:
http://m.blog.hu/sz/szaffy/image/Ford_Mustang_Fastback_with_Cammer_Engine_1965_001_JW4V.jpg
Rob Háza:
http://www.aceshowbiz.com/images/news/paris1.jpg